Vidéki innovatív vállalkozások helyzete és jövőképe

2012. január 26. 12:14

Jelenleg az Észak-Alföldi régió innovációs tevékenységének 70%-a a nagyvárosokba, elsősorban Debrecenbe koncentrálódik. Ennek következtében a vidéki területek kezdeményezései háttérbe

szorulnak, és számos esetben támogatás hiányában nem valósulnak meg az újító jellegű, innovatív ötletek és kezdeményezések. A Fiatal Vállalkozók Hete 2011. november 15-i, debreceni napjának összefoglalója:

A Magyar Innovációs Szövetség és az INNOVA Észak-Alföld Regionális Innovációs Ügynökség a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségével együttműködésben kerekasztal beszélgetést szervezett „Vidéki innovatív vállalkozások helyzete és jövőképe” címmel 2011. november 15-én Debrecenben.

Az innováció gócpontjai 4-5 helyre tömörülnek az Észak-alföldi régión belül is, Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok és Jászberény alkotja a kiemelt innovációs tevékenységgel bíró területeket. Ennek okát Popovics László, az INNOCENTRUM Kft. ügyvezető igazgatója a felsőoktatási intézmények közelségében látja. Emellett kiemelte a hídképző szervezetek szerepét a területen, egész pontosan annak hiányát Magyarországon.

A kerekasztal beszélgetés során a régió neves szakemberei és vidéken működő sikeres vállalkozások képviselői keresték arra a választ, hogy milyen formában lehet felkarolni a vidéki vállalkozásokat és hogyan lehet kiaknázni a vidéki területekben rejlő innovációs potenciált. A ma innovációs fehér foltnak tekintett területek, melyek főként a vidéki területeket foglalják magukban, nagy problémát jelentenek az Európai Unión belül is. A problémakörre az igényekből kiinduló forráskoordináció a megoldás, amire a 2014-es új programozási időszak adhat lehetőséget, tette hozzá Józsa Viktória, NORD CONSULT Gazdasági és Innovációs Tanácsadó Kft. ügyvezetője.

Grasselli Norbert, az INNOVA ügyvezető igazgatója és Harangozó István, a Magyar Innovációs Szövetség regionális igazgatója is hangsúlyozták, hogy nem csak a világon, hanem Magyarországon is az innováció a hajtóerő, azonban a folyamat nem tud kiteljesedni kellőképpen, főként jellemző ez a vidéki területekre. Katonáné Kovács Judit, a Debreceni Egyetem Gazdálkodás-tudományi és Vidékfejlesztési Kar oktatója a fiatalok képzésében keresi a megoldást a problémára. Az általuk bevezetett csapatvállalkozói képzésforma (Team Academy) megteremti a lehetőséget a fiataloknak a csapatban gondolkozásra, közös munkára és az együttműködés lehetőségére a „learning by doing” elvet követve.

Uhrinné Hibján Anikó, a piricsei Holland Alma nevű cég szaktanácsadója egy vidéki innovatív vállalkozás szemszögéből közelítette meg a témát.  A neve ellenére 100 %-ban magyar tulajdonú cég célja a termelői és fogyasztói piacon megismertetni azt az 5 új almafajtát, amely mögé komoly média kampányt állítanak.

A rendezvényen résztvevő fiatal vállalkozók körében László Enikő, a FIVOSZ megyei elnöke által bemutatott mentor program igen érdekesnek bizonyult. A 30 fős workshopon aktív párbeszéd alakult ki a vállalkozók, tanácsadók és támogató intézmények között, melynek keretein belül szó volt a klaszteresedésről, innovációs járulékról, kreativitás szerepéről, társadalom hozzáállásáról, tercier szektor és primer szektor szerepéről az EU-n belül, valamint a fiatalok és nők vidéken való foglalkoztatási lehetőségéről, valamint az innovációs szemléletfejlesztés fontosságáról.

A jelenlevők mind egyetértettek abban, hogy a vidéki innovatív vállalkozások sikeréhez elengedhetetlen a megfelelő színvonalú management, tanácsadói háttér, segítségnyújtás az ötlettől a megvalósításig beleértve a fenntartást is, emellett kulcs fontosságú tényező az együttműködés, a hálózatok szerepe, és az elszántság. Elvitathatatlan tény, hogy a ma megtett lépések befektetésnek minősülnek, melyek a jövőben térülnek meg.